Úti cél: Szardínia

Olaszországtól 200 kilométerre nyugatra megtörnek a Földközi-tenger hullámai egy napsütötte földtömegen. Meredek sziklafalak szelídülnek lankákká, majd homokos partokká. Mediterrán városkák napszítta falai hívogatják az utazót, hogy megpihenjen bennük, kávézóik ernyőinek árnyékában. Rajtuk túltekintve, a sziget belseje felé hegyek magasodnak, erdőkkel ölelve, kanyonjaikban az írás előtti civilizációk emlékeivel. Kristálytiszta víz kagylójába zárt gyöngyszem, Szardínia.

sardinia-3408203_1920

 

Olaszország harmadik legnagyobb, speciális autonómiával ellátott régióját évente turisták milliói keresik fel. Mind a homokos, mind a sziklás tengerpartok szerelmesei megtalálják a lehetőséget, hogy a napfényben sütkérezve pihenjék ki egy zsúfolt év fáradalmait. A sziget forró nyarait az alacsony páratartalom és gyakori szelek teszik kellemessé. Hála az alacsony éves csapadék mennyiségnek (500mm), jó eséllyel tiszta lesz az égbolt nyári kiruccanásunkon.

cagliari-3690723_1920

Ha az úszástól megéheznénk, belekóstolhatunk Szardínia ízeibe. Konyhája, habár jellegzetesen olasz, sokat merít a sziget belselyére jellemző pásztor hagyományokból. Az olyan nyárson sült húsok mellé, mint a bárány vagy a malac remekül társul a “pane carasau” nevű helyi laposkenyér, melyet a pásztorok könnyedén magukkal tudtak vinni a legelőkre. Ha valami könnyebre vágynánk próbáljuk ki a “pecorino sardo”-t az eredet védett juhsajt érett és fiatal változatban is elérhető.

sardinia-3552441_1920

Ha egy kis változatosságra vágynánk, a sziget belseje remek lehetőségeket kínál a túrázás szerelmeseinek. Több, kilométernél magasabb hegy is található itt, a sziget legmagasabb pontja a Punta La Marmora (1834 m). A környéken túrázva könnyen szembetalálhatjuk magunkat a bronzkori népek által épített menhírekkel és őrtornyokkal. A sziget egész területén felfedezhetjük a római kori épületek maradványait.

A cikk szerzője
Kócsa Gábor

Hagyj üzenetet