„Zeusz villáma sem hasíthatta volna ketté a földet nagyobb erővel.” – CNN
A földközi tenger ötödik legnagyobb szigetének déli részén minden tavasszal újra megnyit egy, évente turisták százezreit vonzó természeti csoda.
Kréta 1913-as Görögországhoz való csatlakozása óta az ország legdélebi tartománya, a legősibb európai kultúra (mínoszi) bölcsője. Itt fekszik a Líbiai tengerre meredő mészkő bércek közé vájva a Samaria szurdok.
A Samaria Nemzeti Park májustól októberig látogatható.
A túra 5 eurós díj ellenében, a sziget belsejéből indul.
Miután a szerpentinek közt felkapaszkodó buszt Xyloskaloban elhagyjuk, 1230 méteres magasságból kezdhetjük meg az ereszkedést a 16 km-es útvonalon a tengerig.
Meredek, még a török időkben épült lépcső vezet a kanyonba ahol több mint 900 növényfaj várja, hogy a turisták megcsodálják. Találkozhatunk krétai vadkecskékkel, gyönyörködhetünk a virágzó nőszirmokban és bazsarózsákban és beszippanthatjuk a zsálya és kamilla illatát.
Habár a nyári csúcs idején több mint napi 2000 látogató keresi fel a helyet, túrázótársaink a legtöbb esetben nem tűnnek csak kis pöttyöknek a monumentális tájban.
A növények közül feltekintve, az égig érő falakon megcsodálhatjuk a korok vörös, barna és ezüstös színekben hullámzó geológiai ujjlenyomatát.
Ám a természet csodáin túl, a történelem előtti idők óta ember lakta helyen, szembe találhatjuk magunkat bizánci templommal, velencei erőddel vagy akár második világháborús menedékhellyel. A nehezen megközelíthető, izolált terület jó szolgálatot tett a menekülőknek és a forradalmároknak.
Samaria, az 1962-ben kihalt szellem falu az itt áthaladó túra hetedik állomása.
A látogató kis pihenőt tehet a falu közepén fekvő, nyitott részen, helyi nevén „magazaki”.
A letűnt időkben a falu lakói itt gyűltek össze, hogy híreket kapjanak a külvilágból idetévedőktől.
A túra végéhez közeledve szembe találjuk magunkat a „Vaskapukkal”.
A helyiek „Portes”-nek nevezik, ami egyszerűen csak “kapuk”-at jelent. A szurdok legszűkebb pontján a monumentális sziklák távolsága egymástól nem több mint 3 méter.
A kimerítő túra végéhez közeledve joggal érezhetjük, hogy komoly kihíváson vagyunk túl.
A rendszeresen előbukkanó pihenők és tiszta források ellenére még a gyakorlott túrázónál sem elképzelhetetlen egy kis izomláz a krétai nap alatt tett kiruccanás után.
A túra végeztével a fáradt utazó megpihenhet a park végénél álló kávézók egyikében. Innen pár euró fejében busszal is leutazhatjuk az utolsó kilométert Agia Roumeli-be vagy ha még több gyalogláshoz volna kedvünk, erre is van lehetőség.
A turista falu bővelkedik éttermekben, ajándék boltokban és szálláshelyekben.
A komp indulásáig hátralévő időnket, a festői tengerparton fürdőzve vagy napozva tölthetjük el .
A falut, a túra után már csak a 17:30-as hajóval lehet elhagyni vagy várhatunk a másnap délelőtt (8:30, 11:30) indulókra.
A Xyloskaloban kizárólag az útvonal visszafele történő, gyalogos megtételével juthatunk.
források: