2020. február 7.
22.
2020/10
Hajdú-Bihar megye Magyarország keleti részén helyezkedik el.
A megye teljes területe az Alföldhöz tartozik, így már nem is meglepő, hogy a legmagasabb pontja csupán 170,5 méter.
Székhelye Debrecen, Budapest után Magyarország második legnagyobb és legnépesebb városa.
A városban működik nemcsak az országban, hanem a határainkon túl is rendkívül népszerűnek számító orvosi egyetem és klinikai központ, mely utóbbi Magyarország egyik legszínvonalasabb egészségügyi ellátását nyújtja.
A Debreceni Virágkarnevál hazánk egyik legnagyobb és egyben legismertebb kulturális rendezvénye, amely idén (2020-ban) ünnepelte több mint fél évszázados születésnapját.
A rendezvény fénypontja az augusztus 20-i karneváli felvonulás, amin a több millió szál élővirág felhasználásával készített, közel 5 méter magas és 12 méter hosszú virágkompozíciók, feldíszített kamionok, – hazai és külföldi táncosok, hagyományőrző csoportok kíséretében – haladnak végig Debrecen utcáin.
Az eredetileg egynapos rendezvény napjainkra egy teljes “karneváli hétté” nőtte ki magát, különböző programokkal és koncertekkel még színesebbé téve a karneváli forgatagot.
Utaznál kőkorszaki vízibiciklin? Gondoltad volna, hogy szerencséd lehet egy beszélő fához, vagy netán arra, hogy mesejelenetekbe csöppenhetsz pillanatok alatt? Ezeket az élményeket mind átélhetik kicsik, nagyok, felnőttek és gyerekek egyaránt a debreceni Kerekerdő Élményparkban.
Labirintus, dzsungel vonat, színpadi produkciók, drótkötélpálya, teve farm, szellemkastély és sok-sok más élmény várja a látogatókat!
Természetesen a tanulásra is gondoltunk, de kizárólag játékos módon. A debreceni Agóra Tudományos Élményközpontban mindennapi életünk csodáira, vívmányaira kaphatunk magyarázatot, mindenki számára közérthetően és élményszerűen.
Itt mindig lehet valami újat tanulni!
A debreceni Déri Múzeum leghíresebb alkotása Munkácsy Mihály világhírű Krisztus-trilógiája (Krisztus Pilátus előtt, Ecce Homo, Golgota).
A trilógia mellett a múzeum számos más értékes kiállítási darabbal várja látogatóit, így egyaránt megtalálhatóak egyiptomi, néprajzi, régészeti, művészeti gyűjtemények.
A megye természeti értékeire a Hortobágyi Nemzeti Park vigyáz.
Debrecentől mindössze 36 km-re található, – a két megyén át húzódó – hazánk első nemzeti parkjaként ismert zöld terület, melyet 1973. január 1-jén hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal.
- november 30-án Marrakesh-ben, az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén a Hortobágyi Nemzeti Park 82 000 hektáros területét felvették a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára.
A Nemzeti Park üzemelteti az ország egyetlen napjainkban utasokat szállító halastavi kisvasútját, melynek vonala a Magyarország legnagyobb mesterséges halastavánál – a Kondás tónál – végződik.
A vasutat az 1920-as években hozták létre kizárólag azzal a céllal, hogy a haleledelt a halastavakhoz egyszerűbben el tudják juttatni, illetve, hogy a kifogott zsákmány elszállítsák a tótól.
A park üzemeltetői felújították a vasútvonalat, majd az idelátogatók számára lehetővé tették használatát.
Hortobágy település legnagyobb rendezvénye a minden évben augusztus 20-án megrendezett híres hídi vásár, mely a Hortobágy legismertebb jelképéről, a Kilenclyukú hídról kapta nevét és ahol minden hagyományos kézműves mesterség képviselteti magát.
A megyében több településnek is van gyógy- vagy termálfürdője. Ezek közé tartozik Hajdúnánás, Püspökladány, Nádudvar, Tiszacsege, Hajdúböszörmény. Leghíresebb gyógyfürdője Hajdúszoboszlón található.
Hajdúszoboszló Debrecentől 22 km-re fekvő város, mely Magyarország harmadik legnépszerűbb fürdőző települése Budapest és Hévíz után.
A Hajdúszoboszlói Hungarospa Európa legnagyobb, több részből álló fürdőkomplexuma.
A szabadtéri strand, az Aquapark, az Aqua-Palace (fedett élményfürdő) és a fedett Árpád Uszoda, mind a létesítményhez tartoznak.
A strand 30 hektáros parkjában 13 medence található. A csúszdaparkban 15 féle óriás csúszda közül választhatnak a lesiklás szerelmesei. A csónakázó tó is a strand területén helyezkedik el, ahol vízibiciklizni és csónakázni is lehet.
A megye jellegzetes étke a hajdúsági orjaleves, a marhahúsból, zöldségekből és burgonyából készült gulyásleves. Előételként a hortobágyi húsos palacsintával, főételként pedig a debreceni töltött káposztával és a hortobágyi pecsenyével találkozhatunk a leggyakrabban.
A gazdagon fűszerezett helyi ételkülönlegességekhez a szilva-, és barackpálinkát, kísérőitalnak pedig a száraz alföldi borok széles választékát kínálják.
Igazi helyi fogásoknak számítanak a szabadtűzön, bográcsban főzött pásztorételek, mint például a slambuc, a birkapörkölt, vagy akár a bográcsgulyás.
Debrecenre és környékére jellemző finomság a dübbencs, mely elnevezés egy juhtúróval töltött kapros lepényt rejt.
A debreceni nagyvásárokban évszázadokon át generációk ismerkedhettek meg a népi eredetű finom egytálétellel, a híres debreceni páros kolbásszal.
Eredetileg marhahúsból készítettek, később azonban három másik változata is kialakult, melyek most szintén bekerültek a hungarikum védjegy oltalma alá. A mára világhírűvé vált étel megtalálható többek között az olasz, a német és a francia konyhában egyaránt.
További programlehetőségekkel és szállással kapcsolatosan keress minket bizalommal!
jnn@jnnutazas.hu
Kövess minket Instagrammon is!
www.instagram.com/jnn_utazasi_iroda/
