19.
2020/11
Pest megye a Közép-Magyarországi régióhoz tartozik, székhelye Budapest.
Ha a fővárosban lakunk számtalan előnyét élvezhetjük, de ki ne vágyna arra, hogy a nyüzsgéstől eltávolodva feltöltődjön és a tiszta vidéki levegő átjárja testét-lelkét.
Nem is kell messzire menjünk, hogy kiszakadva a nagyváros hétköznapi lüktetéséből, felfedezhessük a Budapest környékén található természeti és kulturális kincseket. A térség számos hívogató, vadregényes kirándulóhelyet rejteget számunkra.
A Budapesttől pár kilométerre, a Dunakanyar kapujában fekvő bájos település Szentendre maradásra bírja az arrajárókat.
A környék szépsége a művészeket is magával ragadta, így 1929-ben megalapították a Szentendrei Művésztelepet, mely szintén közrejátszott abban, hogy a város a mai napig kulturális központnak is számít. Megannyi galéria, múzeum, emellett számtalan színes program, fesztivál csalogatja a látogatókat.
A világhírű Szamos Marcipánról elmondhatjuk, hogy messze földön híres és elismert. Szentendrén található Magyarország első marcipán múzeuma, ahol megtekinthetjük a finomságból készült remekműveket.
Ha kigyönyörködtük magunkat, a kóstolást se felejtsük el! ?
A szintén Szentendrén található Skanzen minden évben több ezer érdeklődővel büszkélkedhet.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a 18-20. századi népi építészet és gazdálkodás hagyományos múltján keresztül mutatja be az egykori népi életmódot.
A skanzen visszarepít minket az időben, átélhetjük a régi korok hangulatát.
Egy-egy hazai tájegység mindennapjait az adott térségre jellemző épületekkel és használati tárgyakkal bemutatott, különböző parasztporták szemléltetik.
A Duna mentén tovább haladva egymást érik városok és falvak, melyek változatos programokkal és látványosságokkal várják a kirándulókat. Ezek közül néhányat kiemelve kívánjuk bemutatni a környék érdekességeit.
Szentendréről észak felé haladva Leányfalu fogad minket, mely a környék egyik legkedveltebb nyaralóhelye. Az itt található Strand és Termálfürdő évek óta ismert híres gyógyvizéről, emellett családok számára is kiváló kikapcsolódást tartogat.
A sportolás és a természet szerelmeseinek ajánljuk a festői Dunán a különböző kajak-, és kenutúrákat, a bátrabbak pedig felsétálhatnak a Leányfalu felett magasodó, 521 méter magas Vörös-kő (az elnevezés az ott található vöröses színezetű kőtől származik) csúcsára is, ahol kétségtelenül a Dunára néző legszebb panorámával találkozhatnak. A hegycsúcs tetejéről tiszta időben elláthatunk Budapesttől egészen a Börzsönyig.
Utunk során érdemes benézni Tahitótfalura is, ahol találkozhatunk az epertermesztés 150 éves hagyományával.
A településen az ásványi anyagokban gazdag termőtalaj és a megfelelő éghajlati viszonyok együttes adottságainak köszönthetően, a helyiek régóta foglalkoznak epertermesztéssel.
A kiváló minőségű epret messze földön nagyon szeretik, ezért minden évben megrendezésre kerül az Eperfesztivál, melynek során az ízletes gyümölcsöt az epres méztől az eperpálinkáig mindenféle formájában megkóstolhatjuk.
A Duna mentén észak felé véve utunkat, a Dunakanyar szívében bukkanhatunk rá a történelmileg is kiemelkedőnek számító, több mint ezeréves múlttal rendelkező Visegrád városára.
A város neve először egy 1009. évi Szent István korabeli oklevélben tűnt fel, azonban már jóval korábban lakott területnek számított.
A történelem során a Dunakanyar térségét, köztük Visegrádot is kelták, germánok, avarok, valamint magyarok lakták, de akár római kori emlékeket is felfedezhetünk.
Itt csodálhatjuk meg a híres Visegrádi Fellegvárat is, melyet a középkorban jelentős politikai és hadászati színtérként tartottak számon, míg az Európai Örökség címet elnyerő Királyi Palota – az akkori idők leggazdagabb palotája – a magyar királyok egykori rezidenciája volt.
A vár helyszínén ma kiállítások mutatják be a vár történetét, valamint itt őrzik a Szent Korona másolatát is.
A panoptikumban megtekinthetjük az Anjou és Mátyás király korabeli fegyvereket és zászlókat, ugyanakkor az egykori visegrádi királytalálkozók, solymászatok, úri vadászatok és a vadászlakomák világa is megelevenedik előttünk.
A vár a Visegrádi-hegység sziklacsúcsától egészen a Duna partjáig húzódik.
A fellegvárba felsétálva gyönyörű látvány tárul elénk, a várost körülölelő erdőség az ország egyik legszebb nemzeti parkjának, a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak a része.
A Pilisszentkereszt település közelében található Dobogókő a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, mely már a 19. század vége óta hazánk egyik leglátogatottabb kirándulóhelye.
A hely különlegessége, hogy egyesek szerint a Föld erővonalai közvetlen alatta futnak össze, ha pedig a sziklára helyezzük fülünket, még akár hallhatjuk a Föld szívverését is.
Úgy tartják, ha oda ellátogatunk, szervezetünk energiával töltődik fel, a 700 méter magasságból pedig páratlan kilátás nyílik a Dunakanyarra.
A túrázás szenvedélyének hódolva felfedezhetjük többek között a Rám-szakadék, a Thiring-szikla, a Zsivaly-sziklák, a Pilis-tető, vagy a Pilisszentkereszti-szurdok útvonalait is.
Vác felé kanyarodva, tőle nem messze található Vácrátót települése, melynek híres botanikus kertje évente közel százezer látogatót fogad. A hangulatos sétautak közben különböző növénybemutatókkal és páratlan természeti csodákkal találkozhatunk.
Ellátogathatunk a közelben lévő veresegyházi Medveotthonba, amely szintén nagyon kedvelt kirándulócélpont, akár kisgyerekes családok számára is.
A Medveotthon szomszédságában sétarepülésre is van lehetőségünk, mellyel nem csak a repülés izgalmas élményét tapasztalhatjuk meg, de a magasból Budapestre és a Dunakanyar felé is lélegzetelállító látvány tárul.
Nem érdemes kihagyni a szemet gyönyörködtető gödöllői kastély meglátogatását sem, ahol számos érdekesség vár minket.
A kastély építtetése 1735-ben kezdődött el, mely Grassalkovich I. Antal, a 18. század egyik legtekintélyesebb magyar főura nevéhez fűződik.
A kastély az építés alatt óriási fejlődéseken ment keresztül. Megépült az első udvart közrefogó U-alak, mely kiegészült egy díszteremmel és a főúri lakosztályokkal. A déli szárnyban helyet kapott egy istálló és szénapadlás is, az északi szárnyban pedig egy ma is működő római katolikus templom áll. Ezen kívül egy barokk kőszínház és egy narancsház teszi még szebbé a kastélyt. Az épület egykor a barokk kastélyok mintájának számított.
Később a kastély I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája volt, a 20. században pedig még Horthy Miklós is itt töltötte a nyári napjait. A 2. világháború után szovjet csapatok állomásoztak a kastélyban, a 80-as évek végétől pedig megkezdődött a kastély újjáépítése, s napjainkban is a régi pompájában csodálhatjuk meg.
Ősfákkal tarkított, gyönyörűen gondozott, ma látható kastélypark az egykori parknak csak töredéke, de így is kihagyhatatlan része az impozáns kastélynak. Felkeresését a kastély meglátogatása után szívből ajánljuk.
Listánk korántsem végleges, számos látnivalót tartogat még a fővárost körülölelő megye.
Budapestről külön programajánlóval készülünk, amit hamarosan Ti is olvashattok az oldalunkon! ?
Szállásfoglalás: jnn@jnnutazas.hu
Instagram: jnntravel1027
A cikk szerzője
Jó Napot Nagyvilág

Hagyj üzenetet